Egészen januárig kell visszamenni az előző papíron megjelent fordításomért, és érdekes módon az is egy Antonio Ortuño novella volt. Most az összevont őszi-téli Sikolyban olvasható a 22-31. oldalon egy 2007-es novella a fiatal mexikói írótól. Úgy tűnik, Ortuño szarkasztikus stílusa bejön a szerkesztő uraknak. Pedig első levelében még azon aggódott Antonio, vajon érti-e majd az iróniát a magyar közönség. Jelentem, érti. Kár, hogy nem jött össze vele a korábban tervezett interjú, izgalmas lett volna.
Szerencsére egészen biztos, hogy nem ez az utolsó idén megjelenő fordításom. Két-három folyóiratmegjelenés plusz a könyv várható még. Termékeny év volt, még ha ez a blogon sajnos néha kevésbé is látszott.