Mindig is figyelemmel kísértem, milyen fontosabb díjakat kapnak azok, akiket fordítok, különösen a fiatalok, vagy(is) az én korosztályom. Nem állítom, hogy egyetlen díj sem kerüli el a figyelmem, nem írtam például Lina Meruane Anna Seghers díjáról, vagy arról, hogy Andrea Jeftanovic legújabb könyve a kritikusok nagydíját kapta Chilében.

Most Diego Trelles Paz következő regénye, a Bioy Casavella díjas lett. A díjat a spanyol Destino kiadó alapította 2010-ben (a Nadal mellé!), és célja a spanyol nyelvű irodalom új, friss hangjainak megtalálása. A Bioy idén 519 regény közül nyert, a díj értéke 6000 euró, a könyv pedig szeptember 11-én fog megjelenni Spanyolországban. Hogy fordítják-e majd, arról beszámolok. De Trelles Magyarországon is "ismert", a téma kellőképpen egzotikus, miért ne jelenhetne meg magyarul is.

A regényben Öt év munkája van, olyan időkben, amikor Peruban Trelles szerint az írók olvasók nélkül, a könyvek recenziók nélkül, az irodalomkritikusok kulturális mellékletek nélkül küzdenek a fönnmaradásért. De a téma más, fegyveres bandák és drogcsempészet, az az esztelenség, amely a fegyveres harcokat jellemezte az elmúlt évtizedekben Latin-Amerikában. A 35 éves Trelles az értékelés szerint bártan nyúlt a témához, esztétikai és tartalmi értelemben egyaránt. A zsűritagok többek között a következőket mondták:

"Ha Mario Vargas Llosa harmincéves lenne, és a gyökerei másmilyenek, de az elbeszélői képessége ugyanaz, akkor lehetne ő is e könyv szerzője, a könyv címe pedig: A város és a kutyák 2.0." (Gabi Martínez)

"Trelles Paz egy kifejezetten vad Bolaño örököse." (Gonzalo Torné)

Az időugrásokkal is tarkított, 1986-tól 2008-ig játszódó cselekmény a perui hírszerzés ügynökéről szól, aki beépül az egyik legvéresebb limai bandába. A könyvet három eltérő műfajú történet, elbeszélői hang és stílus jellemzi, és a célja, hogy ne engedje, hogy eltűnjenek az emlékek erről a korszakról.