Kissé megkésve, így az ünneputó után következzenek az ígért karácsonyi egypercesek. (Időközben az Internacional microcuentista eredményt hirdetett a világvége-mikronovellák versenyében, nem rosszak, nem rosszak a díjazottak, de a többségük azért kicsit szabadabban nyúlt a témához, mint az általam fordítottak.) Közben beleolvastam a tavalyi "karácsonyellenes" pályázatuk antológiájába, onnan is választok egyet, és a kép is ezt az egymásnak feszülő jót és nemjót ábrázolja. :)
Az egyik egyperces perui, a másik spanyol író műve, mindketten elsősorban egypercesszerzőként ismertek, de ők is bekerülnek az oldaldobozba, hogy rend legyen.
Daniel Sánchez Bonet: A Mikulás és a Háromkirályok nem léteznek (2011)
Valamelyik reggel egy szívtelen ember elmondta az iskola összes gyerekének – szegénykék alig múltak kilencévesek – hogy a Mikulás és a Háromkirályok valójában egyaránt a szülők. Nagy csapás volt ez Armandónak és az osztálytársainak. Talán az ő számára kicsivel nagyobb.
Szegény Armando árva volt.
Pablo Nicoli Segura: Közlekedőedények (2011)
A Mikulás nekikészült, hogy leereszkedjen a kéményen és meglepje őket; odalent a három kismalac már várta a forró vizes fazékkal.
Teljes változatok és eredetik (PDF-ben): 
Karácsonyi egypercesek
Az illusztráció Bricknave fotója: Santa versus Anti-Santa.
