Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

Giovanna Rivero: Édes vérünk (2008)

2008.09.10. 10:13 Kurta | gyerek novella apa álom bolívia női.író a.jövő.nem.a.miénk | 3 komment

Ismét A jövő nem a miénk projekt, Giovanna Rivero novellája. Volt szerencsém olvasni egy korábbi változatát, érdekes volt látni, hogyan fejlődött a szöveg (és hogyan nehezítette meg Giovanna a dolgomat a hozzáadott, átírt részekkel).

Amikor először olvastam a történetet, a hangulatáról egyből Bánk Zsuzsa Az úszója jutott eszembe, amit annak idején „csak úgy” levettem egy könyvespolt polcáról, megvettem és hazavittem. Azóta az elmúlt öt év egyik legkedvesebb olvasmányélménye számomra. Nem is értem, miért nem jelent még meg Bánk második regénye magyarul.

De vissza Giovanna novellájához. Nem érzem még száz százalékosnak a fordítást, de úgy döntöttem, mégis közzéteszem, legföljebb ez lesz az első olyan poszt, amelyben nem csak stikában javítgatok a publikált szövegen, hanem több változatot is olvashattok. Persze, az is lehet, hogy marad minden így, meg az is, hogy mégis stikában javítgatok majd. Persze, ha valaki tud ajánlani jóféle felelgetős, beugratós csúfolódó mondókát, tegye! Bővebben a teljes változatban, a részletek és a tovább után... (2010-01-22: Leporoltam a kötet novelláit, és végre – az index "33 nyald a seggem télen, nyáron" fórumát, meg pár másikat végigolvasva – rátaláltam az "– Ott egy pók. – Hol? – Az orrodon lóg." párbeszédre, amit be is ültettem a novellába, ezzel kicsit megtisztítva a magyar kulturális referenciáktól. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy jól tettem, de azt hiszem, a XXI. századi műfordítás inkább ebbe az irányba mozdul.)

Édes vérünk

(részletek)

...

– Amikor betöltöd a tizenegyet, elviszlek magammal – mondta az apja. Silvia mosolygott még néhány másodpercig. Biztos vagyok benne, hogy közben arra gondolt, milyen ostoba az apja, milyen reménytelenül ostoba, hogy lehet ilyen végtelenül, menthetetlenül ostoba. Sziámi gyűlölettel gyűlöltük az apját. Silvia mégis azt mondta:

– Az még soká lesz, és akkor már nem lesz kedvem.

– Ó, dehogyisnem, persze, hogy lesz kedved – Mr. Orange szeretett ellentmondani neki, felügyelni, kijavítani a válaszait. Vártam a pillanatot, amikor kijön a sodrából, ugyanis Silvia apja végül mindig kijött a sodrából. [...]

...

– Nem akarok mosolyogni – mondta Silvia, és összerezzent, miközben a szájához emelte a kezét.

– Pedig mosolyogsz – mondta Mr. Orange, és támadásba lendült a villámaival. – Simítsd már ki a hajad az arcodból! Gyerünk, kislányom, ne mozogj, nézz rám!

Silvia mégis rám nézett, és intett a kezével. De én már nem akartam többet grimaszolni, és a szemfogaimat mutogatni. Zavart a napfény. Lehet, hogy az ostoba Mr. Orange nem is sejtette, hogy sziámi gyűlöletünk egyik pillanatról a másikra,egy sóhajtásnyi idő alatt képes veszélyes vámpírrá változtatni bennünket? Szinte semmit sem tudott rólunk Mr. Orange. Milyen ostoba is volt Mr. Orange.

...

Ha az apja végre eltakarodna a krémszínű, dohányszagú mellényével együtt, felvennénk a vörös parókákat, és álneveken szólítanánk egymást. Silvia nem Silvia lenne. Szerette, ha Susanának hívjuk. Ez történne, biztos voltam benne, csak a szemünket kell becsuknunk, hogy végre vége legyen ennek a pillanatnak. Becsukni a szemünket, foszforeszkáló csillagokat és csigavonalakat képzelni magunk elé, amilyeneket a képregényekben látni az üvöltő hősök körül.

...

Teljes változat és eredeti (PDF-ben): PDFGiovanna Rivero: Édes vérünk [?].

Giovanna Rivero: Sangre dulce. In Diego Trelles (ed.): El futuro no es nuestro [online]. <http://www.piedepagina.com/redux/14/06/2008/sangre-dulce/> 2008. augusztus 29-i állapot.

Az illusztráció Yelnoc képe: Zion and Tracy jumping.

Főoldal« Chávez: Csillagpor.nóBenedetti: Viszonyuk nem volt egyszerű »

A bejegyzés trackback címe:

https://mufordito.blog.hu/api/trackback/id/tr14654631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nem kötözködésképpen, de a "villámjaival" nem "villámaival" ?
De igen, több, mint valószínű, kösz. Meggyőzően gyakoribb a "villámai".

Olvasgattam most egy kicsit a birtokos személyjelről (hu.wikipedia.org/wiki/Birtokos_szem%C3%A9lyjel), lehet, hogy direkt nem sírt a helyesírás-ellenőrzőm a j-s alakra? De ez tényleg elég egyértelműnek tűnik.
Leporoltam a kötet novelláit, és végre – az index "33 nyald a seggem télen, nyáron" fórumát, meg pár másikat végigolvasva – rátaláltam az "– Ott egy pók. – Hol? – Az orrodon lóg." párbeszédre, amit be is ültettem a novellába, ezzel kicsit megtisztítva a magyar kulturális referenciáktól. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy jól tettem, de azt hiszem, a XXI. századi műfordítás inkább ebbe az irányba mozdul.
süti beállítások módosítása