Régóta szeretem a Kalligramot. Tetszik a pozsonyi/budapesti lap szerkesztői fölfogása. Mindig vannak új dolgok, fiatal szerzők, ismeretlen külföldi irodalom, ráadásul tetszett a lap kaotikusan egységes arculata is, a távolságtartása a fehér papír, fekete betű világtól. Tavaly…

Most már talán nem tudom elkiabálni, lesz könyv idén. Hogy is mondjam, nem első nekifutásra. Amikor a korábbi tervekről szó esett vagy egyezkedtünk, nem is ismertem még Samanta Schweblint. (A korábbi tervek azóta vagy megbuktak, vagy várnak.) A jövő nem a miénk papírkiadásában…

Még mindig szeretem az egyperceseket. Rajtam kívül persze egy sor latin-amerikai szerző is kedveli a műfajt. Online és papírfolyóiratok foglalkoznak a vele, komoly esszéirodalma van. (Érdekes kezdeményezés a La Comunidad Inconfesable: szépirodalom, könyv-, mozi-, zenekritika,…

Elkészült a harmadik (utolsó) Cortázar egyperces fordítása. Nem tudom megmondani, miért ez maradt a végére, talán ez tűnt a legnehezebbnek, talán eleinte ez tetszett a legkevésbé. Az viszont ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy ha sokat csiszolgatja az ember a szöveget, és a…

A második Cortázar mikronovella a posztumusz kötetből. Ez már egy kicsit furganfosabb munka volt, mint az előző, biztos lehetne kicsit máshogy, kicsit jobban, de én úgy éreztem, ha közelítem ahhoz, ahogy én szívesen olvasnám, veszítene az eredeti hangulatából. Szóval elég…