Most már talán nem tudom elkiabálni, lesz könyv idén. Hogy is mondjam, nem első nekifutásra. Amikor a korábbi tervekről szó esett vagy egyezkedtünk, nem is ismertem még Samanta Schweblint. (A korábbi tervek azóta vagy megbuktak, vagy várnak.) A jövő nem a miénk papírkiadásában olvastam először, egy bő éve. Szokatlan volt. Aztán az idei frankfurti argentin díszvendégség apropóján kiírtak egy fordítástámogatói pályázatot, volt érdeklődő kiadó, pályáztunk, megítélték. Szeptember 30-ig kell kiadniuk a novelláskötetet.

Addig is pár novella biztosan megjelenik majd folyóiratokban. A hétvégén egy pillanatra azon is elgondolkodtunk, milyen lenne egy könyvbemutató, amin argentin borokat is lehetne kóstolni. Jó lenne, persze. :) Tehát, kiről is van szó:

Buenos Aires-i írónő. Az egyik legérdekesebb és legegyénibb stílusú kortárs írónak tartják Argentínában és Latin-Amerikában. A kritikai fogadtatása egyértelműen pozitív (referenciaként Cortázart, Buzzattit, David Lynch-et emlegetik leginkább), az olvasói visszhangok megoszlanak az értetlentől a rajongóig.

Samanta Schweblin távolságtartó novelláit persze nem is könnyű szeretni: szinte kivétel nélkül hiányérzetet hagynak az olvasóban, gyakran lehangolók, szokatlanok vagy akár abszurdak, hétköznapian fantasztikusak, hipnotikusak, és időnként felkavarók. Szereplői sodródó, passzív, várakozó emberek, akik alkalmazkodnak, kivárnak, csak kivételes esetben irányítják a cselekményt és a sorsukat.

2001-ben első novelláskötetével (El núcleo del disturbio [A zavar forrása]) elnyerte az argentin Fondo Nacional de las Artes első díját, és a Certamen Nacional Haroldo Conti novellapályázatának nyertese volt. Második novellaválogatása (La furia de las pestes [Mint a dühöngő pestis]) 2008-ban a nagy múltú nemzetközi Premio Casa de las Américas első díjasa volt. Novellái megjelentek spanyol, argentin és perui antológiákban, folyamatosan jelen vannak latin-amerikai folyóiratokban. Fordították angol, francia, olasz, német, svéd és szerb nyelvre. A második kötete Kuba után megjelent Peruban, Argentínában, Mexikóban, Spanyolországban, Németországban, Olaszországban és Magyarországon. 2010-ben a londoni székhelyű Granta folyóirat a 22 legjobb 35 évesnél fiatalabb spanyol nyelven alkotó szerző közé választotta.