Mivel többen is szememre vetették, hogy elhanyagolom a blogot, A jövő nem a miénk ciklus következő darabja előtt leporoltam egy régi írást, ez következik. A novella fordítása házi feladat volt a műfordítói kurzuson a Cervantes Intézetben, kicsit ifjúsági irodalom íze van, több iskolai szöveggyűjteménynek is része. Annyiban „különleges” az eddig itt közzétett fordításokhoz képest, hogy ez már megjelent magyarul, mégpedig Scholz László fordításában (Scholz László (szerk.): Harc a párduccal. Modern mexikói elbeszélések. Budapest, 2003, Nagyvilág), akinek kedve van, összehasonlíthatja a kettőt.
Újraolvasva úgy tűnik, a fordításom eléggé hűen követi az eredetit, itt-ott bátrabban elrugaszkodik egy-egy jó megoldásért, most csak 8-10 ponton változtattam, hogy gördülékenyebb legyen. Őszintén megmondom, sem a novella, sem a fordítás nem tartozik a kedvenceim közé.
Keményen küzdök a következő friss történettel, ráadásul az elmúlt pár hetem is kicsit komplikáltabban alakult a kelleténél, köszönöm a türelmeteket. Lesznek még új fordítások, biztosan.
Szabadidő
(részletek)
[...] A feleségem nem volt otthon, épp vásárolni ment. Kényelmesen elhelyezkedtem kedvenc karosszékemben, rágyújtottam, és nekifogtam az első oldalnak. Ahogy egy repülőgép-szerencsétlenségről olvastam, ismét rosszul lettem. Ujjaimra néztem, és a szokásosnál is feketébbnek találtam őket. Borzasztó fejfájással küszködve kimentem a fürdőszobába, kényelmesen megmostam a kezem, és megnyugodva visszatértem a fotelomhoz. [...]
...
[...] Miközben telefonon beszéltünk, rájöttem, hogy valójában nem egy összefüggő foltról van szó, hanem megszámlálhatatlanul sok apró betűről, ezek nyugtalan, fekete hangyaseregként lepték el a karom. Ezután fölhívtam a szerkesztőséget, és a leghatározottabban tiltakoztam. Egy női hang válaszolt, gyengeelméjűnek nevezett, és mást se csinált, csak sértegetett. Mire leraktam a telefont, a sok apró betű már elérte a derekamat. [...]
...
Teljes változat és eredeti (PDF-ben): 
Guillermo Samperio: Szabadidő.
In Cecilia Pisos (ed.): Cuentos breves latinoamericanos. Buenos Aires, 1998, Aique
Az illusztráció Sr. Cornejo képe: ¡España se rompe!.
Főoldal« Iwasaki: A villamosszékLuigi Castañeda: Soha ne hagyd magad... »
