Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

A világvége egypercesekben

2012.12.20. 11:20 Kurta | mexikó paraguay mikronovella | 1 komment

Rég volt mikronovella a blogon. Most viszont rendhagyó módon két műnek szentelek egy posztot. Pár hete jár már a fejemben, hogy jó lenne egy kis félperces-válogatást fordítani karácsonyra, keresgélek szorgosan, és egészen izgalmas "szakfolyóiratokra", antológiákra bukkanok, amelyek az elmúlt 1-2 évben születtek. Spanyol nyelvterületen továbbra is virágzik a műfaj, nagynevű írók mellett léteznek kifejezetten mikronovella-specalisták is, akik nem alkotnak más műfajban, ebben viszont elismert remeklők.

Aztán eszembe jutott, hogy itt ez a világvége ügy, mégiscsak ildomos lenne ezzel is foglalkoznom még karácsony előtt, merthogy nyilvánvalóan ez is hálás téma az egy- és félpercesszerzők számára. Az Internacional microcuentista például pályázatot is kiírt a témában, de én nem várom, nem várhatom meg az eredményhirdetést, mert a végén senki sem olvassa majd a fordításom a világvége miatt, és akkor ugye fölösleges az erőfeszítés.

Sem a mexikói Carlos Alvahuante félperceséről, sem a paraguayi Mario Halley Mora művéről nem állítom, hogy briliáns darab, de azért mindkettő megjárja. Boldog világvégét tehát mindenkinek! Aztán ha mégsem, jön majd egy-két karácsonyi egyperces is.

Carlos Alvahuante: A világvége (2010)

Tegnap volt a világvége. Így prognosztizálták a tudósok. Így jövendölték a jóslatok. Ma hajnalban, miután előbújunk a föld alatti óvóhelyekről, egymásra nézünk, egymásra mosolygunk, barátságosan meglapogatjuk egymás hátát. Örömittasak vagyunk. Mintha tetőtől talpig újjászülettünk volna. Még az épületek is szilárdabbnak tűnnek. Az égbolt teltebbnek. Nem merjük kimondani hangosan, de tudom, hogy mindannyian azt kívánjuk, bárcsak hamar eljönne a következő világvége.

Alfa holdbázis a világvége ellen

Mario Halley Mora: A világvége (1987?)

A világ összes csillagvizsgáló intézete, a tudósok és a számítógépek is megerősítették, hogy a világvége száz év múlva fog bekövetkezni. A bolygó minden lakója felszabadultan föllélegzett, hogy ő már nem fogja megérni a kataklizmát. De valójában aznap, száz évvel korábban vette kezdetét a világvége.

A képhez magyarázatként annyit fűznék, hogy az Alfa holdbázis hős szakemberei biztos megmentenének minket a világvégétől! :) Aki nem ismeri a sorozatot (mert gondolom, olyan fiatal), annak azt ajánlom, kezdje az ismerkedést a Sárkányok birodalma című epizóddal (a 2. sorozatba viszont belenézni sem érdemes). Az egyébként bájosan kalandos brit sci-finek ezt a részét is egészen kiskoromban láttam, és emlékszem rá, hogy tényleg az ujjaim között lesve néztem a képernyőt. Biztosan volt, akit a meglepett szülei bezavartak a szobájába, apám nem így tett, úgyhogy "szerzett" nekem pár álmatlan éjszakát. :) Pár éve újranéztem az egészet, és persze, az ember egy csomó mindennel úgy van, amit gyerekkorában látott, hogy na, sokkal kisebb, sokkal szürkébb, mint ahogy emlékezett rá, de ez nem, ez működött felnőttként is... Meg is lepődtem.

Megjelentem: 2000, 2012. november

2012.12.12. 09:03 Kurta | chile peru publikáció | 2 komment

Ahogy jeleztem a sneak preview-ban, a Vad nyomozók megjelenése a karácsonyi szezonból a tavaszi könyvfesztiválra csúszott. Nem mondom, hogy teljesen váratlanul ért a dolog, de azért csalódás, persze. (2013-01-28: Most meg októberre?! Aha... Na, ez már váratlanul ért. Persze bizonyos értelemben ez sem.) Mindenesetre a későbbre tolódó kiadás lehetőséget ad a magyar nyelvű folyóiratszcénának, hogy kicsit fölkeltse az érdeklődést a kötet iránt, legalább ők foglalkoznak a szerzővel.

2000, 2012. november, benne a Bolaño-blokk

A kiadó honlapján egy ideje olvasható egy fejezet, a műút az októberi számában hozott egy rövid betekintőt, most a 2000 tovább ment, és a 38–51.oldalán közölt tekintélyes mennyiségű részletet (ezek egyike – történetesen az utolsó – volt annak idején a "próbafordításom" a kiadónál) Diego Trelles Paz egy önvallomásos tárcája követi az 53–55. oldalon, amelynek sokat küzdöttem a címével, és a küzdelem egyelőre döntetlenre áll, azt hiszem. A Bolaño-blokkot Zelei Dávid esszéje zárja a két generáció kapcsolatáról.

Februárban versek jönnek a Kalligramban, áprilisban pedig rengeteg ínyencség a megújuló Irodalmi szemlében. És persze a regény.

Samanta Schweblin nyerte a 2012-es Juan Rulfo-díjat

2012.12.11. 10:53 Kurta | franciaország argentína díj | 3 komment

A Radio France Internationale minden évben megszervezi a nemzetközi Juan Rulfo-díjat, amely mögött, idén 30. alkalommal, mindig más és más összetételű támogatói kör áll (Párizsi Mexikói Intézet, Cervantes Intézet stb.), és amely jövőre a Rulfo-örökösök kérésére már más néven fog futni.

Az idei kiírás 5000 eurós díját a zsűri (Ramón Chao, Alan Pauls, Julio Villanueva Chang, Carme Riera, Aline Schulman, Grecia Cáceres, Eduardo Ramos Izquierdo y Elmer Mendoza) több mint 2200 jelentkező közül az Ansia Lenz álnéven pályázó Samanta Schweblinnek ítélte "Un hombre sin suerte" (Egy szerencsétlen ember) című novellájáért. (Itt tükröztem, egyelőre a spanyolul olvasók örömére.) A szerző az írásról többek között azt mondta, hogy:

A korábbi novelláimhoz képest ez egészen különleges darab, mivel az egyik fele gyakorlatilag önéletrajzi ihletésű és totálisan realista, míg a korábbiak jellemzően az abnormális, az abszurd témáját járták körül.

Azért én elárulom, hogy ez az olvasó számára nem jelent hatalmas törést... Samanta azt is elmondta, hogy a következő kötete már akár 2013 végén megjelenhet. Most Berlinben, egy írói ösztöndíjjal dolgozik rajta. Úgy legyen!

Mario Benedetti: Amolyan őrangyalféle (1982)

2012.11.22. 13:07 Kurta | novella szerelem uruguay angyal gyerekkor száműzetés | Szólj hozzá!

Újra megragadom az alkalmat, hogy elmondjam, mindenkit szeretettel várunk hétfőn a Nyitott Műhelybe egy kis beszélgetésre. "Faszulyos hajdú" ezúttal nem lesz, de kellemes hangulat biztosan. A Műhely idei tematikus számát pedig mivel ajánlhatnám hitelesebben, mint egy írással a tavalyi angyalos számból.

A győri Műhely folyóirat Piac tematikájú számának bemutatója
Nyitott Műhely
(Budapest XII., Ráth György u. 4.)
2012. november 26. hétfő, 18 óra

Közreműködik: Désfalvi-Tóth András, Füzi László, Gál Ferenc, Gergely Ágnes, Kertes Gábor, Lukácsi Margit, Mester Yvonne, Nagypál István, Nádori Lídia, Podmaniczky Szilárd, Rőhrig Eszter, Vihar Judit, Vörös István. Házigazda: Villányi László

Mario Benedettivel kapcsolatban nagy terveim voltak. Talán még vannak is, bár egyértelmű, hogy egy Benedetti novelláskötetnél jóval aktuálisabb, izgalmasabb, szexibb ötleteim nem valósultak meg idén, és nem azért, mert nem lettek volna eladhatók vagy jók a könyvek, garantáltan rentábilisak a kiadványok. Nem erőltetem, ha viszont lesz rá megfelelő pillanat és helyszín, meg fog születni a könyv.

Ezt a novellát is beválogattam annak idején a (még nem létező) magyar kötetbe, és bár vannak Benedettinek erősebb írásai (pl. Truth on the Rocks, Idill, hogy messzire ne menjünk), egy életmű-válogatásban fontos minden korszakból, kötetből kiemelni a legjobbakat. Ez a novella egyértelműen a száműzetésben élő, de már korosodó Benedetti fejében született, nem kell az évszámot látnunk, hogy ez világos legyen.

Amolyan őrangyalféle

(részletek)

...

Mindenesetre Ana María megőrizte a titkot. Egyetlen osztálytársának sem említette a dolgot, félt, hogy kigúnyolják, mint amikor bevallotta nekik, hogy beszélgetni szokott a nagypapa kutyájával, és bár Trifón – nyilvánvaló okokból – soha nem felelt neki szavak formájában, igenis rámosolygott, máskor pedig cinkosan kacsintott egyet, vagy bólintott a fejével. Még Sebastián bácsinak sem beszélt az Angyal jelenlétéről, egyszerűen azért, mert sejtette, hogy a pap minden nap Eduardo bácsi orra alá dörgölné a győzelmét, ő pedig ezt nem akarta, mivel – az angyalos témától eltekintve – igazán szerette Eduardo bácsit, és még egy kicsi részvétet is érzett iránta, amiért nem volt képes hinni az angyalokban.

...

Banksy: Follow Your Dreams / Cancelled

Ezért aztán nagyszerű és váratlan újság volt Eduardo bácsi újbóli föltűnése. Ana María sohasem merte tőle megkérdezni, hogy szabadon engedték-e, vagy egyszerűen megszökött. Szerette volna azt hinni, hogy megszökött, pontosan úgy, ahogy a tévésorozatokban szoktak: lemerült a folyó vizébe, és csak egy lyukas szalmaszálon keresztül vett levegőt, hogy megmeneküljön az őt üldöző termetes kutyák elől. Eduardo bácsi örült a viszontlátásnak. Ana María úgyszintén, de úgy látta, Eduardo bácsi fáradt és tétova, mintha beteg lett volna. Egy alkalommal Ester megkérdezte, hogy tud-e valamit Sebastiánról, Eduardo bácsi pedig egy pillanatra fölélénkült, de az is lehet, hogy inkább haragra lobbant, és azt válaszolta, hogy nem szeretne beszélni a témáról. Aztán csak kibökte: Sebastián besúgó volt. [...]

...

Ana María rettentően meglepődött, hogy az Angyal beszél, de így volt, megszólalt. A hangja pont olyan tiszta volt, mint a tekintete, amikor nem fedi ködfátyol. Aztán megkérdezte tőle, milyen volt a börtönben, az Angyal pedig azt felelte: „Szörnyű.” És minthogy a témáról már számtalan litániáit hallott a szüleitől, Ana María bátorkodott megkérdezni, hogy megkínozták-e. „Igen is meg nem is. Habár szakértők a témában, engem testileg nem tudtak megkínozni, mégis úgy intézték, hogy fájdalmat okozzanak az emlékek, a gyöngédség, a nevetés. Sosem felejtem el azt az éjszakát, amikor kettészakították bennem a hitet, tetőtől talpig. Még mindig nem gyógyult be.” [...]

...

Vad nyomozók: Sneak Preview

2012.11.21. 11:39 Kurta | chile vad.nyomozók | 3 komment

2012-11-30: Eltolva 2013. márciusra :(

2013-01-28: Eltolva 2013. októberre?! Ez már tényleg WTF..

2013-05-25: Most 2013. augusztus

2013-08-05: Megjelent!

Korábban is volt rá példa, hogy kiadás előtt mutattam valamit a következő könyvből, vagy borítóterveket osztottam meg. Az Európa ebben partner, láttam néhány tervet, picit bele is beszélhettem (a borítón most tényleg egy 1974-es Impala van, igazából valószínűleg "éghetne" még két lámpája, de ne legyünk telhetetlenek), P. J. munkája (nézzétek meg a blogját!), kíváncsi vagyok, milyen lesz kézbe venni. Persze, ha a jogtulajdonos is jóvá hagyja, de miért ne hagyná, az eddigi 36 borítót végignézve nincs semmi oka a vétóra. Nem egy kontrasztos, merész borító, természetesen így nem lóg ki az eddig is sötét, borongós hangulatú kisregények sorából. Tulajdonképpen nem csapja be az olvasót, bár maga a regény nem kifejezetten baljós, sőt, helyenként kimondottan szórakoztató.

Roberto Bolaño: Vad nyomozók borító (Los detectives salvajes)Roberto Bolaño: Vad nyomozók címoldalRoberto Bolaño: Vad nyomozók 217. oldalRoberto Bolaño: Vad nyomozók 721. oldal

 
Szép lett a belív, a Minion Condensed jó betű, tágasak a terek, az ábrák meg meglátjuk, hogy jönnek majd ki a nyomdából. 764 oldal, 142 x 197 mm, 52 mm-es gerinccel, majdnem 40 deka, ha jól láttam! (2013-09-05.: nem, 85! :) Mindez 3600-as listaáron, akciókban szerintem 3000 forint alatt hozzá lehet majd jutni. (2012-11-22: Kartonált kiadás helyett kötve, védőborítóval jön!) A kiadó honlapján már bele lehet lapozni, az egyik kedvenc részletem olvasható. Ej, ha a címen kívül a fordító neve is ott lenne benne valahol... Semmibe nem kerülne.

A napokon belül megjelenő novemberi 2000-ben is jönnek majd részletek, kiegészülve egy Trelles Paz-tárcával és egy Zelei-kísérőesszével.

süti beállítások módosítása