A kiírás után már itt is vannak az eredmények, a „nyertesek”, ahogy az MKA-nál hívják őket.
Tegnap délután S. cimborámmal néhány korsó angol sör mellett éppen arról (is) beszélgettünk (pontosabban: beszéltem én), hogy a Babits eredmények kb. húsvét utánra várhatók, meg arról, hogy mi is fog itt történni, ha nyerek / nem nyerek a pályázaton. Aztán estefelé foglalkoztam kicsit egy versfordítással, és szinte már rutinból ránéztem a Magyar Könyv Alapítvány honlapjára.
És ott volt a szép, félkövér, fekete felirat: NYERTESEK. Böktem, izgultam kicsit, olvastam, aztán pedig egyik szemem nevetett, a másik meg sírt. Az alapítványnál a tervezett 8 helyett végül 14 pályázót díjaztak (még nem tudom, hányan voltunk összesen), ennek megfelelően kisebb darabokra szabták az ösztöndíjat. Én hat hónapra, két Quiroga kötettel pályáztam, a nyertesek között három hónapos ösztöndíjjal, az egyik kötettel szerepelek (a rövidebbel). De szerepelek. Egy szem spanyolosként. (Az eredmények. Itt pedig tükrözve.) 13. sorszámmal, aminek a nyelvi ábécésorrend miatt nincs jelentősége, azt hiszem. (2009-05-05: Itt már 5. vagyok, hehe: eredmények, tükrözve.)
Természetesen köszönöm mindenkinek, aki segített a pályázat előkészítésében: az Amigdala Stúdiónak, amiért fölkarolta ezt a remek ötletet :), S. L.-nek, aki megkapó ajánlást írt, és azoknak, akik hittek a dologban (olykor jobban, mint én), és segítettek, támogattak.
Kicsit felemás az érzés, fordítószakmailag a kevésbé érdekes, kevésbé értékes kötetről van szó, viszont könyvszakmailag mindenképpen ez az izgalmasabb projekt. Meglátjuk, mit hoz majd a jövő. Lesz-e folytatás. Ha jól számolom, 240e adózandó magyar forintról van itt szó, de talán senkit nem bántok meg azzal, ha azt mondom, hogy valójában az eredmény eszmei értéke az, ami jelentős. Ebben bízom, legalábbis.
Közben meghozta a postás a Sikoly 2009. tavaszi számát, csinos kis füzet, jó volt kézbe venni.
