Sajnos a beharangozott versáradat egyelőre várat magára, még nem tisztázódott 19 verfordításom sorsa. Addig be kell érnetek egy újabb Víctor Rodríguez Núñez darabbal. Ez persze jó hír, mert legalább két hónapja nem fordítottam Víctor versei közül egyet sem, és már kezdett nyomasztó lenni a szünet. Egy fiatalabb, hosszabb verséről van szó, ezúttal.
A vers angol fordítása olvasható a Salt Magazine-ban, Black Forest Suite címmel.
A címválasztással volt egy kis gondom, először próbáltam kerülni a Schwarzwald konnotációt, aztán kiderült, tulajdonképpen egy nicaraguai erdőség ihlette a verset, az erdőt pedig német telepesek nevezték el Selva Negrának. Így hát maradt a Fekete-erdő, bízva abban, hogy Brinkmann doktor képe nem jelenik majd meg a szemünk előtt a vers olvasása közben. :) Na, most már biztosan meg fog jelenni...
Fekete-erdő szvit
A Fekete-erdőben hull
a szenvtelen eső
A fák zuzmói kívánnak
nekünk jó éjszakát
Köröttünk minden ködbe vész
már biztosra veszem hogy eltévedünk
Kalia
erdők tündére
tarts velünk
Félúton járva a sötét éjszakában
a korallkígyó fölragyog
Tarts velünk
Loscar
hegyek koboldja
A felhők – ők most
is állták szavukat
S párába burkolták a
rég vágyott szemek
zöldjét idéző dombokat
A hattyúk
a tavon
szinte semmit nem ígérnek
Ostobaságokról dalolnak
mint minden mi ékes
Van egy másik Fekete-erdő
túl az esőfátyolon
ott nyargal a lélek besározott
kövei mellett
Van egy másik Fekete-erdő
túl e szorongáson
ott szökell fenyőről fenyőre
akár egy vörös mókus
Zenaida vacogva reszket
és lassan hátramarad
Letelepszik egy kőre és
onnan átkozza az áradatot
A Törpe gyámolítja
ő már nem zokog
Elmerülve meséjükben
mindketten átmelegedtek
Már a majmokkal felesel a hold
Már a köd is
lassan új erőre kap
Már gyermeket riogat a rózsabokor
Életem
a Fekete-erdőben
cseppenként terül szét
az éjjel
És mindenben érezni a hold
az álomszép fák
a zene
a múlt szagát
Életem
a Fekete-erdőben
nem szűnik az eső
és a víz jajszava úgy éget akár a tűz
Gloria és Iván Kauffmann-nak
Teljes változat és eredeti (PDF-ben): 
Víctor Rodríguez Núñez: Fekete-erdő szvit
Víctor Rodríguez Núñez: Los poemas de nadie. Medellín, 1994, Tecnológico de Antioquia
Az illusztráció gorgeouxness képe: and the rain kept coming.
Ha tetszik, ajánld a 
TurulMeme-en!
