Újabb Víctor Rodríguez Núñez vers, rövid is, nehéznek sem tűnik, mégis az. Most gondolkodtam el azon, hogy ha összegyűlik majd egy kötetnyi vers, hány régebbi fordítást fogok majd újrafordítani. Ha nem is egész verseket, de részeket biztosan. Néha a legegyszerűbb szerkezeteket a legnehezebb átültetni magyarra.
A vers angol fordítása olvasható a Salt Magazine-ban, Once and Again címmel.
Újra meg újra
Hatvannyolc évesen
anyámnak nincsen hol laknia
Pedig nem maradt magára
háztartásbeli kommunista özvegy
Anyám mindenét szétrombolják
A gyerekkorát
a karosszékét
a házasságát
Nézzék most fölbukkan az ablaktáblák mögött
melyeket nem eső rohasztott
csak anyám köhögése
és az idegen könnyek
Anyám életében
nincs egy ellenfényben esett csók sem
nincs örökség
sem áldott véletlenek
És egyáltalán nincs
happy end sem
Méltó sírverset sem írt neki vérével
legtékozlóbb fia
Teljes változat és eredeti (PDF-ben): 
Víctor Rodríguez Núñez: Újra meg újra
Víctor Rodríguez Núñez: El último a la feria. San José, 1995, EDUCA
Az illusztráció pixiesticks23♥ (catching up) képe: january09 191.
Ha tetszik, ajánld a 
TurulMeme-en!
Főoldal« Fesser: A tlombita titkaRodríguez Núñez: Két szakadék »
