Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

Andrés Barba: Teresa-látomás (2009)

2012.02.22. 20:22 Kurta | novella halál spanyolország félelem gyerekkor | Szólj hozzá!

Talán már egy kommentben írtam, hogy idén még(?) nem írták ki a Babits ösztöndíjat és a többi fiatal alkotóművészi pályázatot sem. Közben vártam, vártam egy spanyol kiírást, amiről sajnos tavaly lemaradtunk, de csak nem jött. Most már biztos: idén nem, vagy nem úgy írják ki, ahogy szokták. Arra bíztatok tehát minden ifjú fordítót, ne a pályázatoktól várja az első lökést. Persze hiba lenne nem próbálkozni azzal, amivel lehet, de számolni vagy tervezni velük éppolyan hiba.

A tervezett kisregényen gondolkodva jutott eszembe, hogy nem közöltem még itt a blogon a spanyol Andrés Barba díjnyertes novelláját, ami amúgy egy korábbi regényéből kihagyott fejezet átdolgozott változata. Ennek a regénynek a kiadásáról is szövődnek tervek. Kirándulunk tehát, a sok Latin-Amerika után egy kis üdítő Spanyolország következik, üdítő abban az értelemben is, hogy a szöveg bizonyítja, születnek regények a posguerra, a polgárháború utáni időszak nyomorán túl is.

A novella nem fog csalódást okozni azoknak, akik ismerik a "munkásságom", de a mostanában közöltekhez képest stilárisan és szerkezetében is mindenképpen különlegesebb. Barbás, na.

Teresa-látomás

(részletek)

...

Beszívtad viszont az illatát. Szőke kislány illata volt, szőke és nyávogó kishúgszaga, folyton játszotta az eszét, nem tudni, miért, de tántoríthatatlanul, a rajongásig szeretett, mert te érettebb voltál a banális csevelyek türelmetlenségében, mert te találtad ki a játékokat, mert te – ha fölálltál egy székre a nappaliban – elérted a fölső polcot, amin ott voltak anyu régi ruhái, mert te már voltál elsőáldozó. Ő pedig csak figyelt, szelíden. Pontosan ezért szeretted volna elpusztítani, mert nem tudtál mit kezdeni a szeretetével.

...

„Kelj föl!” – mondtad.

Mire az apád:

„Mit mondasz, Marina?”

Teresa megkaparintotta a zsákmányát; Téged. Végre elérzékenyültél, végre szeretted őt.

Mire az anyád:

„Csókold meg, Marina!”

A hideg rátapadt az ajkadra. Teresa hidege. A szőkeség hidege. A szőke homlokának hidege.

„Kelj föl!”

„Miket beszélsz, Marina?”

„Semmit.”

Úgy találtál rá arra a hidegre, mint a hívő a hitére, hideg az ajkadon, abban az elviselhetetlenül fehér teremben, ahol ott feküdt, egyedül, a többiek pedig nem érthettek meg, ha valamelyikük megkérdezte, hogy érzed magad, azt gondoltad: „Jaj, a szegény királylány, a rózsapíros ajkú, fecske szeretne lenni, pillangó, tarka rajzú,”, azt mondtad:

„Jól.”

„Biztos?”

„Biztos. Kimegyek egy percre a mosdóba.”

„Ne maradj sokáig!”

...

„Hiányzik” – ezt mondtad, és egy pillanat múlva már valóságos volt az érzés, meglepő volt, milyen meggyőző a szó, mintha úgy igazán még soha nem mondták volna ki azelőtt, mintha nem is létezett volna korábban, meghatódtál a tökéletességétől, többször is megismételted.

Most is látott téged.

„Most is lát minket” – mondta a nagymama.

Most is látsz engem, gondoltad. Rögeszmévé vált gondolat, amely a riadtan összegömbölyödő állatokhoz hasonlóan húzódott néha vissza. Most is látsz engem. Amikor a tükörbe nézek, látsz engem. Amikor meztelen vagyok, látsz engem. Amikor sétálok az utcán, látsz engem. Látod, mit gondolok, mi az, ami voltam, amit gondoltam, és mi az, ami leszek a következő pillanatban. Látod a játékaimat. Látod a fájdalmamat. „Szeretlek” – mondtad. És tudtad, hogy Teresa azonnal olvassa a gondolatod, rögtön, ahogy zokogva kimondod, mintha most már a gondolataidon keresztül kellene hazudnod Teresának. [...]

...

Teljes változat és eredeti (PDF-ben): PDFAndrés Barba: Teresa-látomás

A novella megjelent a Kalligramban, és elhangzott az Írók Boltjában, a HALMA támogatásával.

Az illusztráció yumyym képe: ghostly doll.

Megosztás

Főoldal« Quiroga: A megkopasztott...Antonio Ortuño: Meghal... »

A bejegyzés trackback címe:

https://mufordito.blog.hu/api/trackback/id/tr604174524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.