Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

DIA (és moly.hu)

2010.10.13. 10:01 Kurta | eszköz | 3 komment

Már többször is említettem, mennyivel kényelmesebbnek, vagy legalábbis hatékonyabbnak tartom a digitális olvasást a papíralapúnál. Akár egy PDA-n is. Persze, el tudom képzelni, hogy egy tengerparti strandra én is inkább a könyvet vinném, de hat-hét könyvet, ugye, már nem valószínű. A Libinfóról, a digitális forradalom egyik (könyvtári) vívmányáról, és arról, hogyan segíti a műfordítót, már írtam korábban. Most viszont a Digitális Irodalmi Akadémiáról lesz szó.

A moly.hu-n (ha nem ismerné valaki, egy könyves közösségi portál) turkáltam éppen, tulajdonképpen ismerkedtem az oldallal, mert bár regisztráltam valamikor régen, keveset jártam arra azóta. A moly vs. Könyvkolónia harc eldőlni látszik, ami nem lep meg, előbbi felülete trendi és hívogató, és legalább valamennyire összeszedett, a KK enyhén szólva rusnya. Tartalmilag is kevésbé tűnik naprakésznek, de bevallom, a funkcióiban már nem merültem el, nem volt jó érzés kalandozni benne. Szóval a molyon egy blogbejegyzésben vagy karcban vagy kommentben olvastam egy sort a DIÁ-ról.

A DIA a Wikipédia szerint 1998. június 2-án jött létre a legkiemelkedőbb magyar írók-költők forrásértékű szövegeinek megismertetésére és elérhetővé tételére. Érdemes elolvasni a DIA hitvallását is. Nem másolom ide a szerzőket, ha meglátogatjátok az oldalt, ott a teljes lista, nem rossz, nem rossz. És ami számomra fontos, elég sok kortárs szöveg is jelen van. Ha nem is a Garaczi, Dragomán, Darvasi vonalon, de van miből meríteni. Ihletet, természetesen. A DIÁ-nak ugyanis keresője is van, a digitalizált szövegekben keresni is lehet. (Sajnos bűn lassú, nem mutat apró részleteket a találatok környékéről, és a leghasznosabbat, a dzsókeres kiefejezéskeresést nem tudja. Akad fejlesztenivaló.)

Még nem írtam arról a blogon, hogyan dolgozom. Most sem fogok, de a XX. század műfordítója, aki papíron, ceruzával, könyvtárnyi papírszótárral dolgozott, nem ismerne rá a szakmájára. A lényeg persze nem az eszközhasználat, de olykor jól jön a "segítség". A DIÁ-n remekül meg lehet keresni, hogy egy kifejezést milyen formában használt egyik vagy másik írónk, lehet jelzőket kölcsönözni, ha elakadunk a szemszínekkel (ebben az esetben a színszótár is hasznos lehet), de lehet szimplán olvasgatni is, mondjuk Nádas Pétert. És most jöhetnek a gonosz (ámde helytálló) kommentek arról, mennyi pénzből készült el, és mennyiből fönntartható a DIA. Nem baj, kell ez.

A bejegyzés trackback címe:

https://mufordito.blog.hu/api/trackback/id/tr842365212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Igen, az igazi kortárs - velem/veled egyidős - szerzők valóban hiányoznak. Marad a könyvtár meg a könyvesbolt.
Akkor következőre fog arról írni, hogyan dolgozik a 21. század Műfordítója?
;)
Hogyisne, hogy aztán a 22. század műfordítója véletlen elolvassa, és kiröhögjön. :) Na jó, végül is elképzelhető, hogy lesz ilyen írás.