Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

Julio Cortázar: Ebéd (1952-56)

2009.06.04. 23:13 Kurta | argentína mikronovella kronópiók.és.fámák | 5 komment

Miközben úgy tűnik, mintha nem nagyon foglalkoznék a bloggal, azért a háttérben folyik a gyümölcsöző munka (na jó, ez nem igaz), ráadásul folyamatosan követem a hispán világ irodalmi híreit, egyre többet, ahogy egyre több érdekes blogot, folyóiratot olvasok. Így figyeltem föl arra is, hogy az Alfaguara kiadó április végén egy posztumusz Cortázar kötetet jelentetett meg Papeles inesperados [Váratlan papírlapok] címmel. Több száz kiadatlan írás, esszék, novellák, egypercesek, mindenféle egy 480 oldalas új kötetben. (Közben nem állom meg, hogy ide ne biggyesszem, mivel foglalkoztam az elmúlt napokban. Film, nem irodalom.)

Szóval Cortázar, a papírlapok között pedig található három egyperces is, ezek kimaradtak a Kronópiók és fámák története című kötetből annak idején. Cortázarról rosszat nem tudnék mondani, mióta olvastam az európás válogatáskötetét, talán a rám legnagyobb hatást gyakorló szerző lett. A Kereskedelem (az új fordításban Üzleti vállalkozás) című novelláját egy időben fejből is tudtam. A spanyol szakos fölvételin kérdezték, mit szeretek benne, meséljek róla. Én meg mondtam, nem találok rá szavakat, olyan jó. :) Azért finoman elmosolyodott a bizottság.

Több Cortázar is volt az első könyvzsákmányaim között Spanyolországban, a Quiroga  mellett a kétkötetes ...összes novellái második kötetét Almeríában vettem, az elsőt pár héttel később egy granadai könyvesboltban találtam meg. Silvalandia, még valami. Küldtem haza vagy hat kiló könyvet. :) Most meg itt lenne az ideje, hogy rendeljek, a Cervantes Intézetben a könyvtárközi kölcsönzés 3800 körül van, és nem hozhatom haza a könyvet, csak az olvasóteremben olvashatom. Akkor inkább megveszem, csak legyen hová tenni. Mikor lesznek már e-könyvek, olcsón?!

Szóval jön az Ebéd, a három egyperces közül az első, de nem hiszem, hogy megállom, hogy a másik kettőt ne fordítsam le, mert jók azok is, persze. Néhány dolgon elgondolkodtam: az első mondat szórendjén, például, de maradt így. Érdekes volt, hogy fordítottam, aztán egyszerűsítettem a saját szövegem, megnyirbáltam, szikárítottam, úgy lett olyan, mint Cortázaré. A másik kérdés a "mintha a szél kapta volna föl"-lel kapcsolatos. Az eredetiben ez "mintha megitta volna a szél", ami spanyolul igen ritkán (vagy egyáltalán nem) használt kifejezés. A "mintha a föld nyelte volna el", "mintha ott sem lett volna" és változatai szóba sem jöhettek, ezek ugyanígy léteznek spanyolul, egy pillanatra elgondolkoztam még a "mintha köddé vált volna", mert magyarul ritka, de spanyolul létezik ehhez hasonló változat is, aztán maradtam a szeles megoldásnál.

Gondolom el tudjátok képzelni, mekkorákat nyeltem, miközben képet kerestem a mikronovella mellé... Visszhangzott.

Ebéd

A kronópiók éttermében történnek efféle dolgok, nevezetesen, hogy egy fáma erősen összpontosítva sztéket rendel sült krumplival, azután nagyotnéz, amikor a pincér kronópió megkérdezi, hogy mennyi sült krumplit kér.

– Hogyhogy mennyit? – kiabálja a fáma. – Hozzon nekem sült krumplit és kész! Az eszem megáll!

– Tudja, nálunk hetes, harminckettes vagy kilencvennyolcas adagokban szolgáljuk föl – magyarázza a kronópió.

A fáma egy pillanatra eltűnődik, a tűnődés végezetével pedig így szól a kronópióhoz:

– Nos, barátom, menjen a picsába!

A fáma legnagyobb meglepetésére a kronópió azon nyomban engedelmeskedik, azaz elillan, mintha a szél kapta volna föl. Természetesen a fáma soha nem fogja megtudni, merre is található az a bizonyos picsa, ahogy valószínűleg a kronópió sem, mindenesetre az ebéd finoman szólva sem nevezhető jólsikerültnek.

Teljes változat és eredeti (PDF-ben): PDFJulio Cortázar: Ebéd

Julio Cortázar: Papeles inesperados. Madrid, 2009, Alfaguara

Az illusztráció Denise Mayumi képe: .El bife de Chorizo con Papas Fritas..

Ha tetszik, ajánld a TurulMemeTurulMeme-en!

Főoldal« Cortázar: ÚtügyekBenedetti: Happy birthday »

A bejegyzés trackback címe:

https://mufordito.blog.hu/api/trackback/id/tr331164364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mindenütt ez a McDonaldsos/Burderes uniformizálás 8-12 stb hagymakarika, még a hispán világ egyperceseit is utoléri.

Nekem sajnos nem igazán jött be, de biztos az én készülékemben van a hiba, egypercesből inkább rendelek egy super size me Örkény menüt light malenkij robottal jég nélkül.

A blogod viszont nagyon igényes, gr.
Kösz. Épp a hétvégén gondolkodtam, hogy ez jó-e önmagában, vagy mégis kell hozzá az elfogultság...

Örkényen kívül azért a nemzetközi konyha fogásait is ajánlanám: Mrożek, Kafka, Monterroso, Benedetti, csak a hagyományos tételek közül.
Wow! Most keveredtem ide, de azt hiszem, visszajövök még...

Tetszenek a Cortazar fordítások, talán éppen a fordítás váratlan újszerű hangulata megfogó. Egyébként imádom Cortazart (is).
Nos, Marquez lenne az egyszavas válasz (és én nem vagyok túl beszédes típus). De általában a délamerikai irodalom bűvölt el, még ifjúkoromban. Azóta rendszeresen újraolvasom a Száz év magányt meg a Pátriárka alkonyát és egyébhez nincs is igazán kedvem. :((
Szemezgetni azért szoktam, Cortazart, Fuentest, Llosat, vagy Durrenmattot, Vonnegutot, Kafkat.