Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

Horacio Quiroga: A flamingók harisnyája (1916)

2009.03.01. 22:45 Kurta | novella uruguay állatmese őserdő | 4 komment

Hosszú-hosszú szünet után ismét Quirogát fordítottam. Azt hiszem, ő volt az, aki miatt ezt az egészet elkezdtem. Már akkor is, amikor még nem is tudtam, hogy elkezdtem. Ez a szöveg most igazi gyerekmese, azt hiszem, ilyen elvileg gyerekeknek szóló szöveget még nem fordítottam.

Természetesen ügyeltem arra, hogy az eredeti szöveg hangulatához hű legyek, azért nem gyerekes a szöveg. Nem a legvirtuózabb Quiroga írásról van szó, itt-ott kicsit színeztem is, persze csak egészen kicsit.

A részlet előtt még kedvcsinálónak a figyelmetekbe ajánlok egy képsorozatot (vagy ezt), egy venezuelai kiadásban jelentek meg, Leonardo Rodriguez-t dicsérik. Tehát a részlet, utána a teljes változat.

A flamingók harisnyája

(részletek)

...

Mind közül a legszebbek a korallkígyók voltak, akik lehetetlenül hosszú piros-fehér-fekete fátylakat viseltek, és úgy tekeregtek tánc közben, mint a szerpentinek. Mikor a kígyók a farkuk hegyén egyensúlyozva pörögtek és forogtak, eszeveszetten tapsolt az egész vendégsereg.

Csak a flamingók, akiknek akkoriban még fehér volt a lábuk, a csőrük viszont épp olyan vaskos és kajla, mint manapság, szóval csak a flamingók szomorkodtak, mivel ők olyan csekélyértelműek, hogy nem tudták, hogyan ékesítsék föl magukat. Irigyelték mindenki ruháját, ám leginkább mégis a korallkígyókét. Amikor egy korallkígyó elvonult előttük, és kacéran meglebbentette a fátyolszalagjait, a flamingók megpukkadtak az irigységtől.

...

Amikor a többiek meglátták a flamingókat és a szépséges harisnyájukat, mindenkit megevett az irigység. A kígyók csakis velük akartak táncolni, és mivel a flamingók lába egy pillanatra sem állt meg, nem láthatták pontosan, miből is készültek azok a gyönyörű harisnyák.

...

A flamingók mégis életben maradtak. Kínzó gyötrelmek közt, rohanvást vetették magukat a folyó vizébe. Rikácsoltak a fájdalomtól, a fehér lábuk most vöröslött a kígyók mérgétől. Még sok-sok nap elteltével sem szűnt a maró fájdalom, ahogy a méreg miatt nem múlt a lábuk vérvörös színe sem.

Mindez nagyon régen történt. Mégis, a flamingók még ma is szinte egész álló nap a vízben áztatják vöröslő lábukat, így próbálják enyhíteni az égető érzést.

Néha eltávolodnak a parttól, és tesznek pár lépést a szárazföldön, hogy lássák, jobban vannak-e. De a méreg hatására rögtön visszatér a fájdalom, és a flamingók futva vetik magukat a vízbe. Néha annyira kínozza őket a perzselő érzés, hogy behúzzák az egyik lábukat, és órákig állnak féllábon, mozdulatlanul, mert képtelenek újra kinyújtani.

...

Teljes változat és eredeti (PDF-ben): PDFHoracio Quiroga: A flamingók harisnyája.

Horacio Quiroga: Cuentos de la Selva. Buenos Aires, 1918, San Ignacio Sociedad Cooperativa Editora Ltda.

Az illusztráció Gustavo (lu7frb) képe: Flamenco y Reflejo.

Ha tetszik, ajánld a TurulMemeTurulMeme-en!

Főoldal« Rodríguez Núñez: TávolságRodríguez Núñez: Elmélet »

A bejegyzés trackback címe:

https://mufordito.blog.hu/api/trackback/id/tr54974433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szia!
A GothArt.hu-t ismered? Nyugodtan publikálhatnál ;) Én örülnék a legjobban!
Egy kis bemutató:
gothart.blog.hu
És a portál:
gothart.hu
Remélem nem érzed zaklatónak üzenetem :)
Dehogy, köszi! Eddig nagyon óvatos voltam az online (blogon kívüli) megjelenésekkel, lehet, hogy indokolatlanul. Mindenképpen benézek a héten.
Szia!
Látom benéztél és már írtak is hozzád.
A GothArton, ha törölni szeretnéd írásaid, rögtön megteheted, nem szeretnénk lenyúlni őket.. :)
Tehát annyira nem kell „óvatoskodnod˝ ;)
Hehe, nem igazán a lenyúlás miatt "aggódom", de jó tudni. :)