Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

Augusto Monterroso: Hogyan lesznek az öregek? (1969?)

2009.01.28. 10:35 Kurta | gyerek mexikó guatemala nagyszülő honduras mikronovella | 4 komment

Amíg készülnek a komolyabb dolgok, amíg folyik a háttérmunka, ismét kaptok egy mikronovellát. Rég nem esett szó róluk, talán egy kicsit megorroltam rájuk, mert nem találtam ötletes egypercest karácsonyra. Valami azt súgja, nem is ez az írás lesz az, amelyik megtöri a kommenttelenséget...

Monterroso Hondurasban született, de száműzött guatemalaiként élt Mexikóban. Ilyen egyszerű. Ezért a sok országcímke a poszton. A mai írógeneráció őt tartja a boom utáni Latin-Amerika egyik meghatározó szerzőjének.

Hogyan lesznek az öregek?

 

Valamelyik délután egy ötéves gyerek magyarázta egy négyévesnek, hogy több társával együtt teljes szexuális önmegtartóztatásban él, sőt, még csak egymáshoz sem érnek, mert tudják, vagy legalábbis tudni vélik, hogy ha véletlenül megfeledkeznek magukról, és hagyják, hogy elragadja őket a korosztályukra oly jellemző szenvedély, és közösülnek, e természet elleni vétek mindenképp gyümölcsöt hoz, ami nem lehet más, csakis egy papóka vagy egy nyanyóka; mivel azt mondják, hogy a mai napig így születnek azok az öregek, akiket az utcákon és a parkokban látni; habár lehet, hogy ez a hiedelem abból fakad, hogy a gyerekek sosem látják fiatalon a nagyszüleiket, és hogy senki nem magyarázza el nekik, hogyan is születnek, vagy honnan származnak; szóval az is lehet, hogy valójában mégsem feltétlen így lesznek az öregek.

Teljes változat és eredeti (PDF-ben): PDFAugusto Monterroso: Hogyan lesznek az öregek?

Augusto Monterroso: La oveja negra y demás fábulas. Mexikóváros, 1969, Joaquín Mortiz

Az illusztráció hey,stellaaaaaaaa képe: cím nélkül.

Ha tetszik, ajánld a TurulMemeTurulMeme-en!

Főoldal« Ábalos: Grimpow, 1. fejezetRodríguez Núñez: Nicaraguai szon I. »

A bejegyzés trackback címe:

https://mufordito.blog.hu/api/trackback/id/tr46907404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Én kiskoromban azt hittem, hogy ha az embereket haláluk után a földbe temetik, akkor valószínűleg onnan is kelnek ki. Van, aki gyerekként, van, aki felnőtt férfiként vagy nőként, van, aki öregként, és ugyanabban az állapotban élik le az egész életüket.
Azok a vámpírok. :) Nekik van szükségük a földre, hogy végbemenjen az átalakulás. És aztán úgy élnek tovább, ahogy kijönnek a földből. Bár azt hiszem, az, hogy "élnek", nem egészen pontos...
igen, mi, vámpírok, nagyon szeretjük a földet. engem már jó párszáz éve temettek el először (úgy értem, emberként), de időnként jólesik magamat elültetni egy-két hétre-hónapra. ez amolyan böjtféleség. szép szokás.