Mi ez?

A blogon rendszeresen publikálom saját műfordításaimat. Jellemzően spanyol nyelvterületről válogatok, többnyire novellákat, mikronovellákat („félperceseket”) fogok megosztani veletek, de előfordulhatnak regényrészletek, színdarabok is.

A hosszabb írásokból a blogon csak részleteket közlök, de a teljes változat mindig letölthető (korlátozott ideig) PDF formában az adott bejegyzés végén.

Olvassatok, szóljatok hozzá, beszéljetek bele!

Egyedi kerámia

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és Raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Szerethető, használható, igényes rakukerámia és kőporcelán tárgyak, ajándékok és home dekor. Hagyományos és raku technikára épülő egyedi vizuális élmény. Károlyi Ildikó keramikus

Könyvek

Értékelések Roberto Bolaño Vad nyomozók című kultregényéről.

Folyamatosan bővülő visszhang A jövő nem a miénk című antológiáról.

Kritikák, recenziók Samanta Schweblin A madárevő című könyvéről.

Címkék

a.jövő.nem.a.miénk (40) alkohol (2) állatmese (3) álom (4) angyal (1) antológia (14) anya (3) apa (5) argentína (20) átváltozás (1) bemutatkozás (3) beszélgetés (7) bevándorlás (1) bölcsek.köve (1) bolívia (3) brazília (1) chile (10) család (2) díj (6) ecuador (2) egyesült.államok (1) élet (1) elmélet (3) előítéletek (1) előszó (1) erőszak (6) eső (2) eszköz (4) fantasy (3) félelem (2) felelősség (1) fény (1) férfi.nő (14) feszültség (1) film (1) filozófia (5) foci (2) fordítás (1) franciaország (1) guatemala (2) gyerek (7) gyerekkor (5) haiku (1) hajó (1) halál (13) hangfelvétel (4) hellókarácsony (1) honduras (2) hozzáférés (1) humor (1) hűtlenség (2) ifjúsági (3) interjú (1) internet (1) kalóz (1) karácsony (3) kiadó (1) kísértet (1) klímaváltozás (1) kocsma (1) költészet (1) kolumbia (1) komédia (1) kör (1) kórház (2) korrupció (1) középkor (3) kronópiók.és.fámák (3) kuba (18) kutya (5) levél (1) magány (1) mexikó (15) mikronovella (20) monológ (4) munkahely (2) nagymama (1) nagyszülő (4) napló (1) nicaragua (1) női.író (7) novella (30) offtopik (3) öngyilkosság (2) öregség (1) oroszlán (1) őserdő (3) pályázat (8) panama (2) paraguay (3) párbeszéd (2) peru (8) pillangó (1) politika (1) pornó (1) pszichiátria (1) publikáció (30) regényrészlet (4) rendezvény (2) rendőrség (1) spanyolország (15) sport (1) száműzetés (1) szerelem (1) szexualitás (2) születés (1) tabu (1) tél (1) tigris (1) tömeg (1) tükör (1) újjászületés (2) újság (1) uruguay (21) utazás (1) vad.nyomozók (6) vallás (1) venezuela (2) vidék (2) vonat (3) william.blake (1) wordle (1) zene (1)

Feliratkozás

Email feliratkozás (bejegyzések):

Powered by FeedBurner

Antonio Ortuño: Vörös nagyi (2007)

2008.09.01. 18:59 Kurta | novella mexikó klímaváltozás a.jövő.nem.a.miénk | 2 komment

Az első darab A jövő nem a miénk című antológiából válogatott novellák közül. Az Ortuñóra jellemző iróniával. A novella Spanyolországban a Páginas de Espuma kiadó gondozásában jelent meg.

Két dilemmámat megosztanám veletek. Az első rögtön a cím: „La Señora Rojo”. A vörös nő/asszony/néni/asszonyság, egyik sem tetszett. Ráadásul tulajdonnévként kezelendő módon, tulajdonképpen névelő nélkül helyesebb. Nem találtam jobbat, az öreg teknősből végül Vörös nagyi lett. Szerintem belefér. Jobb ötleteket persze szívesen olvasok.

A másik az „imádom ezt az időjárást” felkiáltás. Az eredetiben klíma van, éghajlat, de az időjárás felé elmozdulva akár idő is lenne. A „klíma/időjárás” a felkiáltáson kívül is felbukkan egy helyen, ezért szerettem volna általános megoldást találni, egy szót, mindkét célra. A meleggel is próbálkoztam, nem is hangzott rosszul, de kicsit pontatlannak éreztem, így lett időjárás. Ami az eredeti mondat kompaktságából semmit nem ad vissza, sajnos. Lesz még jobb, remélem. A részletek tehát (a teljes mű a tovább után):

Vörös nagyi

(részletek)

Van egy teknős a kertemben, akkora, mint egy asztal. A halálán van, napok óta az ablak alatt agonizál. Sosem rajongtam igazán az állatokért, de a teknősökben becsültem a némaságukat. Hát nem: zajosak. Ez legalábbis kiveri az álmot a szemünkből, és tönkreteszi a reggelinket a nyöszörgésével.

...

Egyik reggel arra leszek figyelmes, hogy a lányok igencsak bizalmasan beszélgetnek egy bizonyos Vörös nagyiról, és közben jókat nevetgélnek. A feleségem nyugtalanul vallja be, hogy így keresztelték el az állatot, bár a neméről nem tudni biztosat. A vörös persze a vérre utal, ami már folyamatosan bugyborékol elő a szájából, amíg salátát nem kap.

...

A félelmeim beigazolódtak. Egy este, amikor hazaérek a munkából, egy büntetőcédulát találok Vörös nagyi páncéljára ragasztva. Hétszáz pezó! Ennyi pénzért bérelhettem volna neki egy karneváli kocsit, és kétszer körbevitethettem volna a városon. Bosszúból dupla adag salátát adok neki vacsorára, aztán fölhangosítom a tévét, amikor elkezd öklendezni. Remélem, szenved közben.

– Itasson vele egy kis hipót – tanácsolja a szomszéd, akivel akkor elegyedek szóba, amikor észreveszem, hogy épp egy fekete szemeteszsákba csomagolt tetemet vonszol. – Egy pohárkával legurít a torkán, és már meg is szabadult a nyavalyástól.

De Vörös nagyi olyan okos, hogy nem issza meg a hipót, hanem pedánsan visszaköpködi, egyenesen a cipőmre.

...

Teljes változat és eredeti (PDF-ben): PDFAntonio Ortuño: Vörös nagyi.

Antonio Ortuño: El jardín japonés. Madrid, 2007, Páginas de Espuma

Az illusztráció a Letras Libres folyóiratból származik. A szerző nem ismert.

Főoldal« Benedetti: Viszonyuk nem volt egyszerűHalley Mora: Nők... »

A bejegyzés trackback címe:

https://mufordito.blog.hu/api/trackback/id/tr21643260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"anyó", az szerintem jobb ide, mint a nagyi. aranyos és öreges, de szerencsésen nélkülözi a nagyszülői státuszt és asszociációkat.
amúgy csak idetévedtem, remek blog!
szia
DD
Köszi, DD, még ízlelgetem egy darabig. Szövegkörnyezetben picit idegennek érzem. Lehet, hogy a vörös helyett valami mással jobban működne. Most elgondolkodtam még a mámin, de az sem az igazi. (Holle anyó, Etka anyó, Vörös anyó... :)