Miguel Antonio Chávez novellája, azt hiszem, a leghosszabb, amit eddig fordítottam. Mégis ebben van a legkevesebb mondat. (Leszámítva persze azt a Benedetti írást, melyben nincsenek mondatok. Vagy, ha úgy tetszik, pont kettő van. – A hivatkozott darab a blogon még nem elérhető...)....

Egy bő hete kaptam meg az engedélyt Miguel Antonio Chávez től is, de addig nem mertem a hírt föltenni, amíg nem tűnt biztosnak, hogy nem adom föl a fordítását. Újabb darabbal bővül tehát nemsokára a válogatásom a A jövő nem a miénk antológiából. Ez a szemezgetés számomra...